LELKI TANÁCSADÁS

A magányról, a társas magányról, az elvárásokról, a célkitűzésekről, a családon belüli kapcsolatokról, szülő-gyermek problémákról, szexuális problémákról, párkapcsolatokról, munkahelyi problémákról, azokról a dolgokról, amik mindenkit érintenek.

Gondoltam, időnként írok kisebb sztorikat nektek az életemből, hogy lássátok nekem sem könnyebb, mint Nektek, de pont ettől élet az élet, mert az utazás a lényeg, amelynek során tanulunk és fejlődünk. Zavarban van

 

MERT ANNYIRA JÓ SZERETNI ŐT

 

Minden nap töröm a fejem, hogy miért is olyan furcsa nekem az anyám, és ma rájöttem.

Gyermekkoromban mindig csak azt hallottam a nagymamámtól, hogy „csókoljátok meg anyukátok lába nyomát is, hogy olyan sokat dolgozik értetek”. Mindezek közben ahogy nőttem egyre inkább láttam, hogy töredékét sem kapjuk meg mi a testvéreimmel, mint amit mások, akik nem voltak gazdagabbak nálunk. Sem egy ölelés, sem egy közös játék, csak a legelemibb dolgok, elegendő élelem és ruha, és semmi törődés, beszélgetés, együttérzés még akkor sem, amikor betegek voltunk.

 

Most, hogy nézem az én 21 hónaposomat, hogy alszik és figyelem hogyan lélegzik, köhög-e, mert megfázott vagy elkapott valamit a fene tudja, lényeg, hogy napok óta nem jól van. Kb. egy hete fél éjszaka ringatom a karomban a közel 14 kilóját és puszilgatom, simogatom, mesélek neki, játszom vele, mert erre van szüksége, hogy érezze biztonságban van, akkor ő is könnyebben legyűri a betegséget. Közben napközben jönnek más gyerekek tanulni – angolt korrepetálok iskolásoknak – esténként pedig tanácsot adok és remélem segítek nektek, és persze igyekszem nem elúszni a házi munkában. S ma amikor a játszótéren hintáztattam döbbentem rá, hogy nem is vagyok fáradt, pedig ezeket mind teljesen egyedül, minden segítség nélkül csinálom. S ahogy erre gondoltam az jutott eszembe, hogy azért nem vagyok fáradt, mert nem esik nehezemre, mert szívesen csinálom, mert akkor is imádom őt, amikor beteg, amikor egész nap és egész éjjel a cicin lóg hozzám bújva.

S amikor egész éjjel a karomban tartom a lázas testét, és rettegve figyelem a lélegzetét, s kicsit megnyugszom hajnalban, mikor mélyebb álomba szenderül, s reggel arra ébredek, hogy rám fekszik, arcomra teszi kicsi fejét, átöleli a nyakam és azt mondja: anyucika szejetem.

Olyan öröm és boldogság tölt el, hogy sírni tudnék, és végig fut rajtam, hogy MERT MEGÉRI, MERT ANNYIRA JÓ SZERETNI ŐT!

 

 

AZ IDŐS HÖLGY PÉLDÁJA

 

Hetvenöt éves vagyok, megözvegyültem, gyermekeim felnőttek. Egyedül éltem nyugdíjamból. Meghallgattam egy előadást a tudatalatti hatalmáról. Megtudtam, hogy ismétléssel, hittel és várakozással átadhatók az elképzelések a tudatalattinak.

Mély átérzéssel ismételgetni kezdtem: „Szükség van rám. Boldog házasságban élek, a férjem kedves, szerető, lelkiekben gazdag férfi. Biztonságban vagyok.”

 

Körülbelül két héten át ismételgettem ezt, naponta többször is. Egyszer aztán a sarki gyógyszertárban bemutattak egy nyugdíjas gyógyszerésznek. Kedves, megértő, mélyen vallásos embert ismertem meg személyében. Tökéletes válasz volt ő fohászaimra. Egy héten belül megkérte a kezemet, most nászúton vagyunk Európában. Tudom, hogy a tudatalattim mélyén rejtőző intelligencia hozott minket össze, isteni elrendelésnek megfelelően.

 

 

FÉL KARJÁT ODAADTA

 

Egy férfi a következő szuggesztióval bombázta mintegy két éven át a tudatalattiját: „Odaadnám a jobb karomat, ha a lányom meggyógyulna!”

Kislányának ugyanis súlyos, a mozgását is károsító izületi gyulladása volt, s ehhez egy gyógyíthatatlannak minősített bőrbetegség is társult. A tünetcsoporton semmiféle orvosi kezelés nem enyhített, az apa pedig, aki szíve mélyéből kívánta lánya egészségét a fenti szavakkal fogalmazta meg vágyát.

Egy napon, amikor a család együtt autózott, karamboloztak egy másik kocsival. Az apa karja vállból leszakadt, s a leány izületi gyulladása és bőrbaja nyom nélkül eltűnt.

Gondoskodnod kell róla, hogy kizárólag gyógyító, áldó, felemelő és minden szempontból ösztönző sugallatokat adj a tudatalattidnak. Ne feledd, tudatalattid nem ismer tréfát! Szavadon fog!

 

 

A MEMÓRIÁJA ISMÉT A RÉGI

 

Egy hetvenöt éves hölgy rendszeresen azt mondogatta magának: „Egyre romlik a memóriám.” Megfordította eljárását, s autoszuggesztiót alkalmazva, napjában többször elismételte: „Mától kezdve memóriám minden téren fejlődik. Mindig emlékezni fogok mindarra, amire akármikor és akárhol szükségem lehet. Emlékeim és benyomásaim egyre tisztábbak és határozottabbak lesznek. Automatikusan és könnyedén hívom elő őket. Amire emlékezni akarok azonnal a helyes formában jelenik meg az elmémben. Napról napra gyorsan javulok, és a memóriám hamarosan jobb lesz, mint valaha.” Legnagyobb elragadtatására három héten belül visszanyerte memóriáját.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 3
Heti: 25
Havi: 17
Össz.: 44 978

Látogatottság növelés
Oldal: TÖRTÉNETEK
LELKI TANÁCSADÁS - © 2008 - 2024 - lelekkertesz.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »